A VILTIN Galériában immár negyedik önálló kiállításán SZABÓ Klára Petra legújabb munkáit mutatja be, amelyek mind tartalmi, mind formai tekintetben új témaköröket és megoldásokat hoztak munkásságában.
Pályája kezdetén SZABÓ a divatot, mint társadalmi jelenséget tematizáló részletgazdag akvarellsorozatáról vált ismertté. Ugyan az évek során a műfaj szinte védjegyévé vált, a munkák hangvétel egyre személyesebb témák felé fordult. Míg Art & Style sorozatában barátai öltözködését dokumentatív portrék formájában örökítette meg, addig a legújabb, Black Box (2017) és Gyűjtő (2017) sorozatok központi motívuma önmaga lett.
A nyitható fedelű fekete dobozok nem az ismerősök megjelenését, hanem azok gondolkodásmódját és beállítottságát teszik vizsgálat tárgyává egy-egy kiragadott idézet és a hozzá társított jelenetet ábrázoló akvarell formájában. A művésznek címzett, látszólag jószándékú megjegyzésekben a kollégák akarva-akartalanul tágabb szociális kérdésekre reflektálnak. A művész, a nő, a feleség és a potenciális anya hagyományos és egysíkú szerepmodelljei bontakoznak ki az ártalmatlannak tűnő hozzászólások nyomán. Az utazásra, gyerekvállalásra és általában a férjes asszony helyére irányuló megnyilvánulások tekintetében már az is beszédes, hogy mindezek kéretlen vélemények. Míg a hozzászólások a névtelen ismerősök szociális érzékenységéről - vagy érzéketlenségéről - árulkodnak, addig az akvarelleken többségében önarcképekkel találkozunk. A szövegekhez társított asszociatív és vállaltan személyes "illusztrációk" a vizualitás eszközeivel mutatnak rá azok meglepően idejétmúlt, szexista karakterére.
A Gyűjtő sorozat a közvetlen társadalmi vonatkozást elhagyva, az alkotó mentális állapotába enged bepillantást. A fekete filccel bevont háttérre applikált akvarellrészletek a művész önmagát megörökítő fotói alapján készületek. Az ismétlődő, mégis változatos motívumkészlet különböző meztelen testrészekből épül fel, amelyek egymástól elválasztva, fragmentáltan jelennek meg. Szabó esetében a divat jelentésgazdag kulturális rétegei nélkül ábrázolt csupasz test a kiszolgáltatottság benyomását kelti. A gyűjtésen és rendszerezésen alapuló természettudományos megközelítéséhez hasonlóan minden testrész gombostűvel van feltűzve. A legérzékenyebb, lágy pontjaikban feltűzött torzóktól elválasztva megjelenő végtagok a cselekvésképtelenség érzetét keltik. Szabó teste egyszerre a gyűjtő ismeretlen szándékának és saját megfigyelésének is a tárgya. A négy művet és azok belső struktúráját összefűző sajátos logika elsősorban a szem és a kézfejek szerepeltetésén figyelhető meg. A keresztény ikonográfiában és a távolkeleti kultúrákban is kiemelt szereppel bíró két motívum a Gyűjtő sorozatban is rendkívüli kifejezőerővel bír. Míg az egyes műveken az arc, a tekintet, vagy az ismétlődő karok és kézfejek kapnak hangsúlyos szerepet, a Szörny című munkában ? a spirituális szimbolikát is idézve ? végül a tenyérbe foglalt szempár formájában egyesülnek.
A szűkebb környezetéből merített élmények mentén a művész saját testi, lelki és szellemi egyensúlyának vizsgálata egy tágabb szociokulturális kontextusban is helyet kap. A látszólag magánjellegű vélemények és intim zónák az önvizsgálatra ösztönző tényezők tükrében társadalmi kérdésekre is ráirányítják a figyelmünket.

SZABÓ Klára Petra (1981, Hódmezővásárhely) saját készítésű fotóiból kiindulva, élményeit jellemzően akvarellsorozatok, valamint animált videómunkák formájában dolgozza fel. Központi témája az ember: barátok, ismerősök, illetve a művész szűkebb környezete. A Derkovits Gyula ösztöndíj (2011-2014) elnyerése mellett több budapesti és dél-koreai egyéni kiállítására is sor került az elmúlt években. A Magyar Nemzeti Galéria, a Műcsarnok és az FKSE csoportos tárlatain túl számos jelentős rezidenciaprogramon is részt vett (Budapest Galéria-KunstQuartier Atelier, Amadeus-Union MoKS, Incheon Art Platform, Seoul Museum of Art-South Korea International AIR, Stadt Salzburg AIR etc.). Művei hazai és nemzetközi gyűjteményekben egyaránt megtalálhatóak.