HORIZONT | GERBER Pál
HORIZONT | GERBER Pál

2017. november 4. - 2017. december 2.

 

A Horizont nem pusztán a kiállítás és a nagyméretű vászonkép címeként értelmezhető, hanem egy annál tágabb alkotói és társadalmi látóhatár kijelölésének is tekinthető.
A társadalmi Horizonton érdemtelenül ugyan, ám mégis rendkívül jelentős szerepet játszik nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is a futball. Annak ellenére, hogy GERBER Pál inkább ellenszenvvel fordul a labdajáték körüli téboly felé, munkásságában mégis meghatározó témának bizonyul, amely elsősorban a labda visszatérő motívumában érhető tetten. Ezt a motívumot azonban a hazai helyzettől, a napi politikától elvonatkoztatva, jóval szélesebb összefüggésben és jelentésben használja.
A labda mellett a másik szembetűnő elem a kiállított munkák kapcsán az ismétlés, amely képi fragmentumok és szótöredékek formájában is jelentkezik. Ismétlődő labdák, ismétlődő sokszorosító technika, ismétlődő szótöredék.  A hiba, a dadogás vagy a nyomatékosítás eszközeként is értelmezhető ismétlés a kilencvenes években jelent meg Gerber munkáiban. A mű suta és dadog. A tatárok végigsöpörték Európát című négy linómetszet technikája egyenesen kínálja a repetitív installálási formát. Az azonos vizuális elemekből építkező művek egyúttal az állandóan újat követelő művészeti gyakorlat negligálását is jelentik.
A kiállításon szereplő íróasztal egyszerre keserű és játékos ellentmondásosságát a művészre jellemző beszédes címadás árulja el: Íróasztalfiók remekművel. A zárt fiókban lapuló, hatását így ki nem fejtő alkotás a kreativitás pazarlásának, a szellemi értékre való fogékonyság hiányának a helyzete. A fiatal kollega fiókba helyezett szöveges alkotása ugyan nem hozzáférhető, jelenléte mégis döntően fontos. Míg az íróasztalt a mű, addig a munkát az íróasztal teszi rejtélyes remekművé.
A több száz magyar alkotást felvonultató A kortárs magyar képzőművészet prezentációja  című videó anyagának összeállítását a magyar művészet nemzetközi színvonalát bizonyítani kívánó sikertelen, ám annál görcsösebb általános igyekezet ihlette. Míg vastag kötetet lehetne összerakni jobbnál jobb munkákból, addig a nagy igyekezettel járó görcsösség, a be nem vallott kisebbrendűségi érzés szab gátat az érvényesülésnek. Gerber így maga állította össze 860 magyar remekmű tömör válogatását."

"Annak idején, végzős hallgatóként egy buszmegállószerű egyszerű pavilont akartam festményeimből építeni. Nem azért, mintha önálló képekként nem becsültem volna azokat, hanem azért, hogy a kép dologiságát, tárgyszerűségét hangsúlyozzam. Ugyanakkor az is érdekelt volna, mennyit képes megőrizni ilyen körülmények közt egy kép a kvalitásából fakadó méltóságából. Ez az ötlet nem kapott támogatást. 
Állunk a külső Váci úton egy buszmegállóban. A kitört üvegtáblákat más síkokkal pótolták. Megfordulunk. A hátunk mögött a Szépművészeti Múzeum anyagából néhány Greco és XIV. századi, fatáblára készült festmény fogja fel a jeges szelet. A tető a fejünk felett egyetlen nagyméretű Fontebasso, jóval túllóg a kaszni méretén. Olajfestmény, amely adott esetben majd az esőt is jól lepergeti..."                                                                                               -  Gerber Pál