magánterület | TAKÁCS Szilvia

2016. március 23. - 2016. április 23.

Takács Szilvia ez elmúlt években egy folyamatosan bővülő, tematikus tér megmintázásának lehetőségével foglalkozott. Személyes közegének intim közelségéből kiindulva előbb fehérneműit, ágyát, hálószobájának, majd nappalijának belsejét formázta és festette meg. Később családi, majd szélesebb szociális terének, emblematikus épületeinek homlokzatáról készített kisméretű domborműveket.
Egyéni kiállításának két tematikus csoportja a ház és a kert, a női identitás két jellemző szimbóluma, melyeket Takács pirogránitból - egy plasztikus, mintázható, égetés után keményebb, durvább felületet adó kerámiából - alkot meg és vetített animációval színesít. Kertjei a kollektív tudatunkban létező ideálkert képének plasztikus, valamint arra elektronikusan vetülő videó transzformációi. A kert a művészetben a kozmosz kicsinyített mása, világmodell, a földi Paradicsomot szimbolizálja. Takács domborművei finom részletgazdagságukkal egyszerre idézik a XV. századi miniatúrákat, illetve térszerkesztésükben a kora reneszánsz sematikus terek modellálását. Kert-plasztikáinál a képzőművészet két lényegi aspektusát vizsgálja: az állandóságot, mint értékőrzést a domborművekben, valamint a változást, dinamikájának fontosságát és a megragadásának képességét a plasztikákra vetített mozgóképekben.
A művész az elmúlt években a videó szobrászati alkalmazási lehetőségeit kutatta, munkáiban merészen ötvözi a videóval rögzített térszelet kétdimenziós látványát a szobrászati háromdimenziós, teljes, vagy fél teret modelláló plasztikákkal, installációkkal. Számára az elektromosság egyfajta csoda, a szobor felületén megjelenő vetített kép felvillanása és annak időszaki eltűnése a tünékenységre hívja fel a figyelmet, legyen szó egy fizikai pillanatról, vagy egy emberi élet hosszára reflektáló metaforáról. Keresi azokat a művészeti témákat, amelyekben a videó médiuma hozzáadott értelmezési rétegként a domborművel egységben válik kortárs művé.

Takács Szilvia 2004-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. 2006-2009 között az egyetem doktori képzésében vett részt, 2009-ben DLA fokozatot szerzett. Számos díjjal és ösztöndíjjal kitüntetet szobrász, így Glatz Oszkár-díj, FKSE Szakmai ösztöndíja, Corvina- díj, a Római Magyar Akadémia Ösztöndíja, és a Derkovits Gyula ösztöndíj.