A VILTIN Galéria második alkalommal ad otthont KALICZKA Patrícia legújabb munkáit bemutató egyéni tárlatnak.

Harminc nap alatt a szív körül - aki a művész által választott enigmatikus cím mögött egyéni érzésvilágából kiinduló munkákat sejt, nem téved nagyot. A falakon lévő művek mindegyike nemcsak személyes indíttatású alkotás, hanem önarckép is egyben. A fiatal művész ilyen fokú önfeltárása mögött húzódó folyamatokat és élményeket leginkább a címek által sejtetett, antik világból vett képi és mitológiai narratíva fedi fel. A nőiességén merengő Diána - a holdistennő, a szülés és gyermeknevelés patrónája - szinte jövőbe tekintően szemléli testét. Vagy egyszerűen előre, időn és téren át figyeli a 20-21. századi asztalra helyezett csendéletet. A festő identitása és a női, asszonyi lét önazonosságának szintézise tárul elénk egy társadalmilag is érvényes kérdést, vagy kijelentést megfogalmazva. A hol klasszikusan-kiegyensúlyozottan, hol pedig expresszíven kavargó kompozíciók teljessége és részletei létünk, hovatartozásunk legalapvetőbb azonosságait ábrázolják. KALICZKA képein gyakran elmosódnak az én határai, s feloldódnak a környezet szubtilis rétegei között: olykor szürreálisan nagy méretűvé válnak, máskor a kompozíció lazúros hátterei közé rejtőzve kerülnek a vásznakra. Mindegyik festmény önarckép, mégsem az arc, a mimika kerül középpontba, hanem sokkal inkább a képek összessége által kiadott személyiségportréra épül ciklusa. A festő önábrázolása során különböző szerepekbe bújik, melyeknek kanonikus kosztümjeit fizikai értelemben leveti magáról; a védtelen ember, valamint az anyag, a tömeg, a dinamizmus, a képzőművészeti értelemben vett test, akt ábrázolása is foglalkoztatja. A figurális festészeti előképek felől közelít a portré és az akt témaköréhez. Míg korábbi munkáiban az embert és környezetét egy általános síkon jelenítette meg, fókusza most tovább szűkült: egy konkrét ember - a művész maga - van a figyelem középpontjában. Montázsszerű képein összekapcsolódik a múlt és jelen, a volt és jelen életek, személyiségek.

Legújabb műveit, a rétegzett, asszociatív képépítést megtartva, stilizáltabb test- és formarészletek jellemzik. Az elnagyoltabb formák olykor egybeolvadnak az őket körülvevő miliő jelzésszerű vagy nagyobb színfoltokban megjelenő egységeivel. A gyakran közel kétméteres vásznain absztrakt képi megoldások és festői figurális elemek keverednek; határozott vonalak, színfoltok, eltérő nézőpontok és persze rétegek, ahol a tudat és tudattalan együttesen van jelen. KALICZKA egy általa látott, ismert világot rögzít, benne saját magával, az ösztönén kivetüléseivel, zsigeri képtársításokkal. A befejezetlen vagy elmosódott fragmentumok tanúskodnak a változás, valamivé válás folyamatáról. Az úton levést, az énkeresést, és a markáns kritikai kijelentések szintézisét ugyanúgy, ahogy a képek előterében lezajló narratívákat és festészeti történéseket a háttér absztrakt struktúrái fogják össze.

KALICZKA Patrícia 1988-ban született Balassagyarmaton, jelenleg Bázelben él és alkot. 2013-ban a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán (mestere Gaál József) szerzett diplomát. Ugyanebben az évben az Esterházy Art Award díjazottja. Derkovits Gyula (2016, 2017) és Rudnay Gyula ösztöndíjban (2018) részesült. Az Élesdi Művésztelep Egyesület, az FKSE és a MAMÜ tagja.