MenüMENÜ

"Én nem festőállványon dolgozom. A vásznat a padlóra szegezem... a padlón könnyedebben mozgok. Közelebb lehetek a festményhez, így sokkal inkább a részének érzem magam, hiszen körbejárhatom, négy oldalról dolgozhatok rajta, szó szerint benne vagyok a képben."

Jackson Pollock

A festészet forradalmainak egyik legjelentősebbike, amikor a vászon a festőállványról lekerül a padlóra, megváltoztatva a festő pozícióját, viszonyulását a felülethez. Ezzel a szemléletváltással - a gravitációnak és a perspektivikus nyitás igényének engedve - körbejárhatóvá válik a felület, az alkotó eszközéről a festék függőlegesen csorog le a vászonra és vízszintesen, foltszerűen terül szét rajta.

BARÁTH Áron és PÁL Katja művei is vízszintesen, a padlóra fektetve vagy alacsony munkaasztalon készülnek. 

BARÁTH Áron alkotásain - a festő improvizatív, közvetlen és ösztönös szándékán keresztül - az anyag és szín a gesztus közvetítésével önmaga kifejezőereje lesz. A kép immár nem illusztrál, hanem tartalma önmaga tárgyi valóságává válik. BARÁTH nagy szerepet tulajdonít az improvizációnak, amelyet azonos idejű zenei hatások és alkotóénjének rögtönzött (nem átgondolt) reflexiója mentén hagy kibontakozni. Experimentális festészete a szín és a gesztus koncentrált szintéziseként is definiálható. Kromatikus festményei a többszínű háttért adó hullámzó színalapstruktúrát és a homogén, egyszínű gesztus transzparenciáját, szín- és térbeli egymásra hatását vizsgálják. Művei Jackson Pollock dripping, Gerhard Richter kromatikus absztrakt, valamint Maurer Dóra transzparenciára épülő layerfestészeti programjának 21. századi posztdigitális folytatásaként tekinthetők.   

PÁL Katja alkotói attitűdje eltérő. Műveit számitógéppel tervezi meg, azaz a kivitelezés során már nem ad lehetőséget az improvizációra. A tervezés során vizuális percepciójára hagyatkozva határozza meg egyedi, formázott képtestjeinek paramétereit és az arra kerülő vonal és ?pötty? kompozíciót. PÁL is ragaszkodik a manuális kivitelezéshez, azaz fizikailag a képet az anyag gondos kiválasztásától, formázásától, a több alapozó- és festékréteg felhordásáig, majd a lakkozásig, önmaga készíti. A tervet a formázott képtestre mint alapstruktúrára maszkolással - a látható emberi gesztus teljes kizárásával - viszi fel. PÁLt a festmény mint tárgy érdekli, valamint a műalkotás fizikai és esztétikai határai. Munkáin a szabálytalan képtestek formája és felülete a rajta lévő kivágások és hajtások által törik meg. A kiállításon bemutatásra kerülő legújabb munkái új formavilággal kísérleteznek. A négyzetek zárt formáját elhagyva, a művész által wall sculpture-ként definiált munkákban az ívek váltak a kompozíciók kiindulópontjává. Miközben továbbviszi a forma, szín és vonal dominanciáját, még határozottabban távolodik el a klasszikus festménytértől. Az egymásra helyezett vékony rétegekből épülő alkotás ezzel feloldja korábbi munkáinak zártságát az ívek egymást metsző és kiegészítő tengelyében. 

BARÁTH Áron (*1980, Újvidék, volt-Jugoszlávia; Budapesten él és alkot) 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem. 2001-ben elnyerte a Lengyel Lajos-díjat. Hazai kiállításai mellett az utóbbi években több nemzetközi tárlaton vett részt, többek között az Egyesült Államokban, Németországban, Belgiumban, Ausztriában és Lengyelországban. Németországban a Circle Culture Gallery (Berlin, Hamburg), az Egyesült Államokban a Galleri Urbane Dallas képviselt művésze. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményében, továbbá számos magángyűjteményben világszerte.

PÁL Katja (*1979, Muraszombat, Szlovénia; Lendván és Zalaegerszegen él és alkot) a ljubljanai Képzőművészeti és Dizájn Akadémia festő szakán szerzett 2005-ben BA, majd 2010-ben mesterdiplomát. 2007 óta folyamatosan részt vesz szlovén és külföldi művészeti rezidenciákon, továbbá emellett maga is a D?Clinic Nemzetközi Rezidenciaprogram alapítója és szervezője. Európa-szerte számos csoportos kiállításon vett részt, egyéni kiállítása Magyarország és Szlovénia mellett Ausztriában, Nagy-Britanniában, Írországban és Olaszországban is megvalósult. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Bank Kortárs gyűjteményében, továbbá számos hazai és külföldi magángyűjteményben.